A bádogdobozok (azaz ónbevonatú acéldobozok) belső bevonatának kiválasztása jellemzően a tartalom jellegétől függ, célja a doboz korrózióállóságának fokozása, a termék minőségének védelme, valamint a fém és a tartalom közötti nemkívánatos reakciók megelőzése. Az alábbiakban a gyakori tartalmakat és a megfelelő belső bevonatok választását ismertetjük:
1. Italok (pl. üdítők, gyümölcslevek stb.)
Savas összetevőket tartalmazó italok (például citromlé, narancslé stb.) esetében a belső bevonat jellemzően epoxigyanta vagy fenolgyanta bevonat, mivel ezek a bevonatok kiváló savállóságot biztosítanak, megakadályozzák a tartalom és a fém közötti reakciókat, és elkerülik a mellékízeket vagy a szennyeződést. Nem savas italok esetében gyakran elegendő egy egyszerűbb poliészter bevonat (például poliészter fólia).
2. Sör és egyéb alkoholos italok
Az alkoholos italok jobban korrodálják a fémeket, ezért gyakran használnak epoxigyantás vagy poliészter bevonatokat. Ezek a bevonatok hatékonyan izolálják az alkoholt az acéldobozból, megakadályozva a korróziót és az ízváltozásokat. Ezenkívül egyes bevonatok oxidáció- és fényvédelmet biztosítanak, hogy megakadályozzák a fém ízének kioldódását az italba.
3. Élelmiszerek (pl. levesek, zöldségek, húsok stb.)
A magas zsírtartalmú vagy magas savtartalmú élelmiszerek esetében a bevonat megválasztása különösen fontos. A gyakori belső bevonatok közé tartoznak az epoxigyanta, különösen az epoxi-fenolgyanta kompozit bevonatok, amelyek nemcsak savállóságot biztosítanak, hanem magasabb hőmérsékleteket és nyomásokat is elviselnek, biztosítva az élelmiszer hosszú távú tárolását és eltarthatóságát.
4. Tejtermékek (pl. tej, tejtermékek stb.)
A tejtermékek nagy teljesítményű bevonatokat igényelnek, különösen a bevonat és a tejtermékekben található fehérjék és zsírok közötti kölcsönhatások elkerülése érdekében. A poliészter bevonatokat jellemzően azért alkalmazzák, mert kiváló savállóságot, oxidációs ellenállást és stabilitást biztosítanak, hatékonyan megőrzik a tejtermékek ízét és biztosítják azok hosszú távú, szennyeződés nélküli tárolását.
5. Olajok (pl. étkezési olajok, kenőolajok stb.)
Az olajtermékek esetében a belső bevonatnak arra kell összpontosítania, hogy megakadályozza az olaj reakcióját a fémmel, elkerülve a kellemetlen ízeket vagy szennyeződéseket. Az epoxigyanta vagy poliészter bevonatokat gyakran használják, mivel ezek a bevonatok hatékonyan izolálják az olajat a doboz fém belsejéből, biztosítva az olajtermék stabilitását és biztonságát.
6. Vegyi anyagok vagy festékek
Nem élelmiszeripari termékek, például vegyszerek vagy festékek esetében a belső bevonatnak erős korrózióállóságot, vegyszerállóságot és magas hőmérséklet-állóságot kell biztosítania. Az epoxigyanta bevonatokat vagy a klórozott poliolefin bevonatokat általában választják, mivel ezek hatékonyan megakadályozzák a kémiai reakciókat és védik a tartalmat.
A belső bevonat funkcióinak összefoglalása:
• Korrózióállóság: Megakadályozza a tartalom és a fém közötti reakciókat, meghosszabbítva az eltarthatóságot.
• Szennyeződés megelőzése: Elkerüli a fémes aromák vagy más mellékízek kioldódását a tartalomba, biztosítva az ízminőséget.
• Tömítő tulajdonságok: Javítja a konzerv tömítőképességét, biztosítva, hogy a tartalmat ne befolyásolják külső tényezők.
• Oxidációs ellenállás: Csökkenti a tartalom oxigénnek való kitettségét, késleltetve az oxidációs folyamatokat.
• Hőállóság: Különösen fontos a magas hőmérsékletű feldolgozáson (pl. élelmiszer-sterilizálás) átesett termékek esetében.
A megfelelő belső bevonat kiválasztása hatékonyan biztosíthatja a csomagolt termék biztonságát és minőségét, miközben megfelel az élelmiszer-biztonsági előírásoknak és a környezetvédelmi követelményeknek.
Közzététel ideje: 2024. dec. 10.